2012. július 8., vasárnap

Here and now

Ideértem. Épségben. Időben.


Jó kis utazás volt, azt meg kell hagyni. Ugyan a repcsin végig rosszul voltam, de annak hamar vége lett. Fél 10kor már Londonban voltam, ahol sikerült összefutni az első au pair barimmal, Tommyval, meg volt egy icipici shoppingolás is, de aztán tovább kellett sajna menni... 7 órás buszutat senkinek se ajánlok. Egy kölök hogyan tud 7 órát végigordítani?? 
Olyan este fél 8 körül értem ide. Sammy 2 órával előtte szólt, hogy Gaurav apu szolgálatban van, ő meg nem szeret a központban vezetni, úgyhogy keressem már meg a metró állomást (igen metró is van!! nem is csak 1 vonal!! mekkora ez a város?!)és jöjjek el valameddig, és ott majd felvesznek. Köszi. Egy tökidegen városban, segítség nélkül. Ja nem, annyi segítséget azért kaptam, hogy a coach stationtól 5 percre van... Ismétlem: köszi.
De csodák csodájára megtaláltam, jegyet is egyedül vettem, fel is egyedül szálltam. Leszálltam a megadott helyen, egy nő meg odajött útbaigazításért. Komolyan? Helyinek néznek már az első napomon?! A buzinagy bőröndöm nem veri ki a szemedet?? Édes volt. Aztán megérkeztek a piros kiskocsival. Rheám benne boldogan integetve. Emlékszik! És örül is! Abban a percben madarat tudtam volna fogni :) Azóta is alig bírom levakarni magamról... -_-"
A ház se rossz. Bár Sammy tegnap óta azon van rajta, hogy ez is rossz meg az is rossz. Pl a garázst se tudjuk kinyitni, a bejárati ajtón is trükközni kell, az én ajtóm is eléggé önfejű... Mi lehet itt az ajtókkal?
De összességében szerintem nem rossz. Bár a házunk az ajtó színétől eltekintve ugyanúgy néz ki, mint a körülöttünk lévő 5 utcában mindegyik és nem tudom, hogyan fogok hazatalálni, de hát több is veszett Mohácsnál, nem? :)
Biciklimet is megtartották, ami még egy pluszpont. :)
So far ennyit tudok, holnap csinálok majd képeket és felteszem őket as soon as possible. Addig is jók legyetek, drukkoljatok az első munkanapomhoz!

xx

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése