Szóval vasárnap délelőtt elindultam Weston-super-Mare-ba, egyrészt, hogy találkozzak BFF-fel, másrészt, hogy belelógathassam valamimet a tengerbe. Ez a legközelebbi homokos tengerpart, eddig azért nem jutottam el oda, mert nekem még így is nagyon messze van. Szóval buszra fel, Bristolban buszra át, ott végre emeletes buszon utaztam, nagy élmény volt. Majd 2 óra körül találkoztunk Esztimékkel. Nagyon megörültünk egymásnak, hiszen Esztivel már Bristol óta, Zsuzsival pedig már B'ham óta nem találkoztunk. Úgyhogy leültünk 1 padra és jól eldumálgattunk.
Később találkoztunk Annával, a cseh au pairrel, majd vele együtt jutottam ki végre a partra. Elsőre az a látvány fogadott, hogy sorry apály van, ezért a viz 2 km-rel beljebb kezdődik... Köszi! Bementem a sárba, mezítláb, majd Anna akkor mondta, hogy az út másik oldalán fent van a víz... Szóval odamentünk. És ott végre valahára, kábé 3 év után betehettem a lábamat újra. Egészen térdig bementem, de combig vizes lettem. Nagyon kis langyoska volt a víz, bele is ugrottam volna, de a többiek már így is dilisnek néztek, hogy mit örülök ennyire, hogy inkább nem tettem. Majd kijöttem, persze csupa homok az egész lábam, úgyhogy utána mezítláb járkáltam fél órát. Beshoppingoltunk, majd a Zsuzsi kocsija felé vettük az irányt. Annától könnyes búcsút vettünk, majd elindultunk Shipham felé, ahol Eszti host háza van, valamint ahol az éjszakámat töltöttem. Ott lepakoltunk, majd elindultunk Cheddarba a csodaszép vízgyűjtőhöz. Ott elüldögéltünk szerintem 1 órát is, majd Zsunak már mennie kellett vissza szóval ledobott minket Esztinél, majd továbbment. Ott egész jól elvoltunk, leugrottunk a helyi pubba, amit inkább kocsmának neveznék, megittunk 1 pohár bort, beszélgettünk a gyereknevekről, meg Valival, majd töksötétben vissza. Ekkor már otthon volt Eszti host családja, úgyhogy bájcsevegtünk kicsit, majd fel a szobájába. Kigondoltunk, hogy filmet nézünk, hoztam is 1 rahedlit, végül Esztim a Takennél döntött, amit ugyan én már 1000X láttam, de még mindig nem uncsi. Majd alvás. Én 1 másik, felújítás alatt lévő szobában aludtam, ahol ajtó sem volt... Szóval olyan 2 óránkén felébredtem, többször arra, hogy a kiscsávó néz. 1X a kutya nyalogatta a kezemet...
Ezen túllépve, délelőtt Esztivel hülyültünk, meg elmentünk sétálni, délután Youtube, majd buszhoz. Oda majdnem 1 órát sétáltunk, mert csak 1 másik faluban van. Majd könnyes búcsú és irány vissza. Hihetetlen szar volt visszajönni, már előre féltem a gyerek reakciójától. Nagy meglepetésemre ketten voltak, ő és az "other Rhea" és csak 1 Sammy. Majd felvilágosított: A másik anyja nem tudott mit csinálni vele, úgyhogy itt hagyta, vigyázzak már rájuk 1 kicsit... Úgyhogy vigyáztam. Tiszta odavoltak, hogy játsszá' már velünk!!! Tök édesen eljátszogattunk, bár azért nem akarok 2 gyereket: 1:folyton mást akartak játszani,2: folyton azt akarták, ami a másiknál volt, 3: folyton rám néztek, hogy tegyek igazságot... De az anyja hazaért nemsoká, aztán szabad voltam, és húdefáradt...
