Nagyon megszerettem a kis szarost. Amilyen mocsok az anyjával, annyira tünci velem. Aranyos gyerek ez, csak tudni kell bánni vele.
Hihetetlenül pörög az agya. Folyamatosan kérdez. De megállás nélkül! Csak 1 conversation:
-Bogi, miért van seb a szádon (herpesz)?
-Mert beütöttem.
-Miért?
-Mert naughty voltam.
-Miért?
-Csak.
-De miért?
-Nem akarok erről beszélni többet.
-Miért?
-...
És ezt minden nap, akárhányszor csak meglátott amíg herpeszem volt. Mikor már eltűnt:
-Bogi hova tűnt a bump-od?
-Meggyógyult.
-Miért??
Grrrr.
De ezt mindig eljátssza akárhányszor csak valami different rajtam, egyből: Miért?
Én meg már: Ne kérdezzz már többet!! Én se tudok mindent!!
-...(hatásszünet) Miért?
-Because I said so!
-Miért?
-@&#^ˇ~˙´&@%
Erre meg örül a farkának... :D
Néha olyan kis humorhelga, hogy szakadok rajta. Ő meg már azon, ahogy én szakadok.
Tegnap annyira olyan szinten büszke voltam rá, hogy azt el se lehet képzelni. Ugye mindig azt csinálja, hogy: "Minden az enyém! Hozzáérsz meghalsz! Akarom!!" Ezért is lepődtem meg annyira, amikor a jáccón egy kisasszony (volt vagy 1 éves) odajött és félreérthetetlenül meredt Rhea labdájára. Megkérdeztem gyerkőcöt, odaadhatom e neki, mire mondta hogy igen. Sőt még oda is ment és játszott vele. Ez nagyjából abból állt, hogy a baba eldobta, Rhea meg visszavitte... Hát én annyira meglepődtem ezen, hogy csak na.
Na meg a magyar szavak. Azt már remekül tudja, hogy: "Hapciiii", de nemrég egy újat is tanultunk. "koszii" :) Annyira cukker ahogy mondja... Meg lehet zabbantani. A legújabb játék amit imád a kerekecske gombocska itt szalad a nyulacska :) Nagyon megszerette, már úgy kéri.
Nem tudom még milyen nehéz lesz őt itt hagyni, nem tudom én hiányozni fogok-e neki, egyáltalán emlékszik-e majd rám... Remélem igen :)
