Alig jutok szóhoz. Úgy tűnik Sammy megérezte azt a levélküldés-gondolatot... Nagyon olyan amúgy!
Lássuk mik is lettek volna benne:
-Felébreszti a gyereket: tegnap, miután 3. alkalommal is megcsinálta, bementem és nem túl kedvesen (és angolul és gyorsan) lehordtam, hogy mi a fenéért csinálja ezt, majd Rheát kérdeztem, akar-e velem jönni, ő akart, áthoztam a szobámba és az ágyamban aludt még 1 fél órát. Este szóltam Sammynek, hogy szóljon már rá az öreglányra. Ma már nem jött fel...
-Vasalás: Tegnap mondtam Sammynek, hogy nem tudom kivasalni az ő cuccait, mert mind olyan hülye szabású, és 1xűen nem boldogulok, mire mondta, hogy adjam oda neki, majd ő magának kivasalja... (Csak másik oldalról kell megközelíteni... :))
-Gyerekmegközelítés: Már nem jön velünk sehová, se parkba, se balettórára. Akkor mondjuk, nem tudom minek jött ide. A fia Londonban van, daughter-in-law dolgozik, ő meg nincs is a gyerekkel... No problem- no comment...
-Maga a létezése: Már nem vagyok kedves, levegőnek nézem, nem értem amit mond, igyekszem nem észre venni. Szerintem veszi a lapot...
-Pénzt és kussolok: Sammy tegnap mondta, hogy mivel ezek nem vehetnek se csirkét se tojást, ezért ő majd ad nekem külön pénzt és vegyek magamnak. Komolyan mondom, majdnem könnybe lábadt a szemem. Hogy gondolt rám meg minden... Egyre közelebb érzem magamhoz... Nehéz lesz itt hagyni őket.
Szóval azt hiszem, a levél-dolog tárgytalan. Bogi boldog!
