Tünetek: magyar dalok öntudatlan éneklése, gondolás magyar
barátokra nem megszokott gyakorisággal, "minekisjötteménki"-kérdés
ismételt feltevése, panaszkodás arról hogy itt mi nincs ami otthon van, végső
bizonyíték pedig a "bárcsakotthonlennék" ismételgetése...
Szóval elkezdődött. Minden nap egyre es egyre erősebb es nem lehet kikapcsolni. Lehet hogy csak a host családom hülyesége hozza elő. Komolyan néha annyira ostobák tudnak lenni, értelmiségi létük ellenére... Mondjuk ezt már nem egyszer kifejtettem... Az alvás dolog miatt akár folyton aggódhatnék, de minek? Az nem viszi előre senki dolgát... Ha lenne 0-24 alkohol hozzáférésem, mar bizti függő lennék... Ezen kívül a felnőtt human contact is hiányzik. Nem birom h egesz nap 1 kis 4 évessel vagyok összezárva... Ezen részben segít az esti skypeolgatás, de sajnos az se elég... Jah es ha ez mind nem lenne elég, a gépem is elromlott. Konkretan a billentyűzet. Teljesen össze van zavarodva; egy 2 soros levelet 10 percig kell szerkesztgetnem, hogy a másik fél nagyjából megértse... Ez a bejegyzés egészen pontosan Sammy telójáról készült. Check this out! Nem baj, nemsokara hazamegyek es az informatikus apukám megbütyköli.
A visszaszámlálás elkezdődött, még 17 nap!
