Az elmúlt napok rengeteg változást hoztak. Lett egy működőképes telefonom, ami egyeseknek alap, de nálam szenzáció!! Kb November óta nem voltam elérhető. Ez a harmadik telóm azóta. Végre rászántam magam, és vettem egy Samsung Galaxyt. Bár világ életemben ellene voltam az érintőképernyőnek, most mégis olyan lett. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak azután tudtam meg, hogy érintőképernyős, miután beleszerettem. Eddig sohasem volt problémám az új telókkal, 5 perc alatt, bármelyiket tudtam használni, de ez kifogott rajtam... Újabb és újabb meglepetésekkel szembesültem, a legalapabb problémáktól kezdve, hogy pl hogyan lehet beállítani, hogy a saját zenéd legyen a csengőhang(!). De tegnap este megvilágosodtam, meg egyszer ma reggel is. Most már minden tiszta. Lényeg a lényeg: új telóm van, és lájkolom!
Ezen kívül sikeresen összehoztuk a találkát a spanyol au pairrel! Nagyon édi lány, picit idősebb nálam(27), de nem nagyon számít. Marta egy ügyvéd, aki azért jött ki, mert diploma után nem talált munkát. Ez azért valljuk be elég gáz, hogy egy ilyen okos embernek egy tini munkáját kell végeznie... Mindegy ezen kívül rájöttem, hogy hihetetlen mértékben fejlődőt az angolom, hiszen szinte meg sem akadtam benne úgy beszéltem! Jajj olyan jooo érzés volt! Szegény Martanak még nem ment annyira, néha másra válaszolt mint amit kérdeztem, de ő csak egy hónapja van kint, majd egyre jobb lesz. Ahogy én emlékszem, Bristolban Októberben a sok cseh meg német au pair között alig bírtam megszólalni... Szerintem tetszettünk egymásnak, de ő hazamegy csütörtökön, majd csak azután tudunk újra találkozni.
Ezek után Tanja, a holland au pair rámír este, hogy mikor fussunk össze, és végül is ma találkoztunk. Éppen hogy volt időm, mert hatalmas kosz volt a lakásban, Rheát meg mindjárt fel kellett szedni, de azért Starbucksban találkoztunk 4kor. Nagggyon édi csaj! Alig idősebb nálam, s mint kiderült ő a holland én... Kábé. Ő is érettségi után, nem tudta mit csináljon, most se biztos, igaz, neki 7(!) tesója van, de a többi kb stimmel. Kávé után elmentünk shoppingolni kicsit, mert hogy az egyik barátjának most lesz a szülinapja, és mindenképpen valami körömszépítős cuccot akart neki venni, ami valami állatkirály és csak kicsit csiszolod a körmöd és aztán csillog villog, mint ha körömlakk lenne rajta. Nagyon pontosan tudom, mivel az eladó csávó nagyon lelkesen be is mutatta... Még a zöld körömlakk után ottmaradt sárgás cuccot is simán leszedte róla. Olyan kis takaros lett. De 20 font darabja... Gondolkoztam rajta, hogy majd lehet veszek valakinek ajándékba, de most csak 5 font volt nálam. Tanja vett kettőt is. Majd elindultunk, mivel 4 perc volt Rhea felszedéséig. Egy darabig elkísért, mivel neki nem kell hazamennie, mert a családja elutazott és csak vasárnap jönnek vissza, addig szabad... Mikor már mondtam, hogy most át kell menni az úton, mondta, hogy ő most akkor visszafordul, majd könnyes búcsúnk közepette a kezembe nyomta az egyik zacsit... Nem tudtam mire véljem, majd mondta, hogy ajándék, meg hogy úgyis annyi pénze van, hogy nem tudja mire költse... Hát nagyon meghatódtam. Kb másfél órás ismeretség után csak így ad nekem egy 20 fontos ajándékot... Nagyon hálálkodtam, de nem vihettem túlzásba, mert a gyerek már várt. Szinte végig sprinteltem az útszakaszt, de így is 6 perc késéssel érkeztem. Nem haragudtak szerencsére.
Rhea 1 tündibündi volt. Annyira cukki néha, hogy belegondolok, helyettesítheti e valaha Rókát, de a válasz mindig NEM. Sohase lesz senki ugyanolyan, I MISS U!
Aztán hazajött Sammy és KLIKK felkapcsolódott egy gomb a babuciban és folyamatosan ordított, ajtót csapkodott, majd bömbölt. Felváltva. Isn't she cuuute? Sammy felhívta a 3mat a telóm miatt, addig bevittem Rheust a szobába és eljátszogattunk. Vagy 10 percig egyáltalán nem ordított. Akart, de szóltam neki, hogy azon nyomban kihúzok innen, amit elkezdi. Úgyhogy édi volt. 10 percig...
